Mohács felé… félúton…

Mind a nyomtatott, mind az elektronikus sajtó ontja az elemzéseket, de megszólalnak a politikusok is. A Fidesz hallgatása is felér egy „megszólalással”, mint ahogy olykor felér egy „válasszal”, ha levelünk megválaszolatlan marad…

A legnagyobb baj ezekkel, hogy miért Tapolca után, s nem előtt érzékelték a „veszélyt”, miért nem vették ezidáig komolyan felelősségüket, miért nem látták felelőtlenségük szükségszerű következményét, a fenyegetettséget.
Egyik korábbi írásomban úgy fogalmaztam, „Ha szándékunk és képességünk megmarad a „Fidesz takarodj” követelés realizálásánál, ne csodálkozzunk, ha jön a Jobbik”, mert ő még nem járatódott le hatalomgyakorlóként, miután még „az” nem volt.

Nem azért írtam, hogy megtapasztaljam, hogyan „járatódna le” kormányzati szerepben a Jobbik (gondoljunk csak a Kisgazdákra) – nem kétséges, az történne vele – meg és felismeréséhez, elég, amit eddig tett és hirdetett.
De a választópolgárok – a nép, az „istenadta” – nem lecserélhető közeg!!!
Ők fognak szavazni 2018-ban is, és nem csak Tapolcán, de Pécsett, Szegeden és Miskolcon is! Meg a falvakban is! A több, mint 3.000 településen, amely a vidék, a vidék Magyarországa!!! Akiket semmibe vettek az eddigi hatalomgyakorlók.

A nép empirikus! Mindent meg akar tapasztalni! Ki akarja próbálni, amit még nem ismer. Olyan, mint a gyerek. Hiába mondják, „a kályhaajtó forró, ne nyúlj hozzá(!)”, hozzányúl. Megtapasztalja, hogy tényleg így van, megégeti a kezét, s többet nem teszi oda.
(Ha mégis odateszi, az már a „szülőbosszantó rosszaság” jele, a „dafke”, Ebben a „csak azért is” szindrómában bízhat egyébként a Fidesz 2018-ban, sőt lassan nem is marad más esélye, de attól ez még esély.)
Ha tudjuk, hogy ilyen a néplélektan – tudjuk, hisz egyre többen és többször meghivatkozzák Weimart, s annak folytatását – akkor nem rácsodálkoznunk, nem borzonganunk kell a történtek miatt, hanem szembenézni saját felelősségünkkel.

Korábbi írásomban hoztam fel példaként, Horn Gyula ígért, de elmaradt „korrupciófeltáró szűzbeszédének”, illetve Lengyel László megfutamodásának (a bíróság előtt visszavonta korrupciót leleplező kijelentéseit) miként lett következménye, hogy elvesztették mind saját, mind pártjuk hitelességét. Lehet, hogy a példák nem voltak elégségesek, vagy időben voltak túl távoliak, megpróbálkozom „(test-idő és tér)közeliekkel”.
- Amíg Varjú László személyében olyan ember a DK második embere, akit csak azért nem lehetett elítélni korrupciós (zsarolás?) bűncselekmény miatt, mert a sértett – félelme okán – későn tett feljelentést, így az elévült,
- amíg Kerék-Bárczy személyén keresztül a DK-ban az ultraliberális nézetek és a szabadpiaci fundamentalista érdekek ilyen dominanciával bírnak,
- amíg Vágó Istvánnak, a DK alelnökének a televíziós szereplései során ennyi zagyvaság hangzik el (legutóbb kifejtette, hogy miért Lendvai Ildikó gondolatai még ma is az irányadóak számára, s miért őt tekinti az MSZP példaadó politikusának), s – talán ez a legfontosabb –
- amíg Gyurcsány Ferenc nem terít(het)i ki azokat a kártyákat, amelyeket időnként (de csak úgy, hogy ne lássunk alá) „emelget” – (felemleget), mint legutóbb pár nappal Tapolca előtt – addig egyedüli lehetőségként a Jobbik marad, mint Fidesz-váltó alternatíva!!!
Többször utalt rá, a „zsebében” van az a pakli kártya, amelyben benne van a „tök alsó” és a „piros ász” is, de, hogy kinek melyik zsuga jutott, milyen volt a lapjárás, s a kártyapartinak mi volt a végső kimenetele, egyelőre az „ő titka”.

Sovány vigasz – s egyáltalán nem örömteli – hogy az MSZP-nél sem jobb a helyzet. Gőgös Tóbiás, népmesei hős – nem összetévesztendő sem Gőgössel, sem Tóbiással – csak a mesében győzi le a hétfejű sárkányt.
A jelenlegi seszínű MSZP-s valóságnál csak a pártelnök „szürkébb”. Helyettese olyan, megnyilvánulásaiban a jóízlés határát folyamatosan súroló, sőt gyakran átlépő „színes jelenség”, amilyen...
Egy biztos, ezzel a „párossal” az MSZP nem tesz mást, mint „megágyaz” a Jobbiknak.

És valahol itt a lényeg.
A hatalmi pozícióban eltöltött nyolc év hibáival – amit még ma is, mint „jogutódnak”, az MSZP-nek és a DK-nak rónak fel – nincs mit kezdeni, mint azokból okulni.
Azokért 2010-ben, majd 2014-ben az „istenadta” már büntetett. Megkapta – hangsúlyozom, nem az MSZP, hanem – az ország a Fidesz 2/3-os hatalmát, s megtapasztalhatta a nép, mi jár annak, akinek „mindig Kossuth kell”. Ady óta tudjuk, a magyar az „öngyötrésben”, „önkínzásban” – sőt időnként az „öncsonkításban” – nem ismer mértéket, „fájdalomtűrő képessége” végtelen, neki „Mohács kell”.
Most vagyunk félúton. Mohácsra Tapolcán keresztül vezet az út.
A „Tapolca-Mohács” összevetés azért is helytálló, mert mindkettőnél döntő szerep jutott a „távolmaradóknak”. Igen, a távolmaradóknak.
Mohácsra „nem ért oda” a két ígért és a csatatéren nagyon várt felmentő sereg.

Most, Tapolcára el sem indult...
Ült otthon és várt... Tudta az a 8.477 (2014. április 6-án még Fideszre), s az a 4.057 (egy éve még „Baloldali Összefogásra”) szavazó, mi lesz a következménye, ha nem adja le voksát, s ennek ellenére nem ment el.
Onnan tudjuk, hogy nem ment el, – s nem „szavazott át” a Jobbikra – mert a „győztesre” majdnem darabra ugyanannyian szavaztak, mint a tavaly még „vesztes” elődjére. (10.354-10.110= azaz mindössze 244 fő a növekmény.)
Még egy érdekes adalék a számok összevetéséből: ha az MSZP-DK jelölt Pad Ferenc csak annyi szavazatot kap, mint tavaly ilyenkor Horváth József, ő nyeri a választást!!!
Nem kellett volna más, mint elérni a tavalyi eredményt, s hirdethetnék: újra győztünk!!!
És ez lenne az igazi önbecsapás!!!
Ugyanis a Fidesz hibát-hibára halmozhat, ettől még nem fognak baloldali voksok teremni!!!
Pár hete Veszprémben 3.899 szavazattal nyert – a baloldal támogatásával – a magát nyíltan ultraliberális, szabadpiaci fundamentalistának valló Kész Zoltán, az amerikai CATO Intézet által, a magyar parlamentbe delegált jelölt. Ez azért következhetett be, mert több, mint 11.000 korábban Fidesz támogató nem ment el szavazni. Ha ebből „csak” 3.900 elmegy, Némedi Lajos, a Fidesz jelöltje nyeri a választást, s elmaradt volna a hamis „igehirdetés”.
Amíg ez a „számháború” csak a Fideszes oszlopsort csökkenti, de egyúttal nem növeli az MSZP-DK (támogatott) jelöltek grafikonját, addig nem, hogy eredményről, de még pozitív elmozdulásról sem beszélhet a baloldal, mert ne felejtse: Tapolca mínusz 4.057!!!

Veszprém, 2015. április 15.

                                                                                              dr. Bősze Ferenc